Számos sérülés van, amelyek megkeseríthetik a sportolók életét, de mind közül az egyik legalattomosabb a csontok fáradásos törése vagy más néven stressztörés. Mi ez pontosan és hogyan tudjuk megelőzni a kialakulását?

A fáradásos törés diagnosztizálása elég nehéz a kezdeti fázisában.

A korai tünetek – a sportolás során keletkező, de utána megszűnő fájdalom vagy a törés területén jelentkező nyomásérzékenység – jelentkezésekor készült röntgenfelvételek általában nem mutatnak törést. A leggyakrabban minimum 2, de előfordulhat, hogy csak 17 héttel később kapunk pozitív eredményt. A korai és pontos diagnózishoz CT-, MRI- vagy csontszcintigráfiás vizsgálat szükséges.

Tudtad? A csontszcintigráfiás vagy csont-izotóp vizsgálat a nukleáris medicina részét képező képalkotó vizsgálat, amely során radioaktív, gamma-sugárzást kibocsátó izotópokkal valamely szerv vagy szervrendszer anyagcseréjét, bizonyos anyagok szervezeten belüli eloszlását vizsgálják.

Mivel a nehezen felállítható diagnózis tovább nyújthatja a gyógyulással és a rehabilitációval töltött időt, fontos, hogy kellő figyelmet fordítsunk a megelőzésre.

A továbbiakban néhány hasznos tanács következik, amelyekkel elkerülhető a stressztörés kialakulása, ami akár 6 hónappal is visszavetheti az edzésmunkát.

Mi is ez pontosan?

Fáradásos törés a sportolók esetében leggyakrabban a nagyon megerőltető, ismétlődő terhelések hatására jön létre, amelyek lényegesen eltérnek a korábbiaktól. Ezek nem megfelelően működő csontregenerációhoz vezetnek, ami miatt a csonton mikrosérülések keletkeznek. Sportolás közben az izmok elfáradása után a terhelés a csontokra nehezedik, ez pedig végül az érintett csont töréséhez vezet.

Mit tehetünk?

A stressztörés, amellett, hogy egy nagyon alattomos – a kezdeti időszakában nehezen diagnosztizálható – sérülés, igen makacs is: a felépüléshez még az enyhébb esetekben is körülbelül 6 hét szükséges, de súlyosságától függően akár 3-6 hónapot is igénybe vehet. Legrosszabb esetben pedig műtéti beavatkozásra is szükség lehet. Ezért nagyon fontos, hogy mindent megtegyünk ez elkerülése érdekében. Mi a következőket javasoljuk:

• Ha edzéstervet váltasz, figyelj rá, hogy ne legyen túl nagy ugrás a korábbihoz képest. Fontos a fokozatosság, ne tedd ki a szervezeted hirtelen túl nagy megerőltetésnek!
• Mindig hagyj elég időt a regenerációra!
• Fordíts megfelelő figyelmet a sportfelszereléseidre! Egy rosszul kiválasztott, a lábadra vagy a mozgásformához nem passzoló cipő vagy egy rosszul beállított kerékpár könnyen nagy problémát okozhat.
• Ha a stressztörés valamelyik gyakori tünetét – a sportolás közben, terhelés hatására jelentkező, majd pihentetés után megszűnő fájdalom, az érintett területen tapintható kisebb csomó vagy annak nyomásérzékenysége – észleled, fordulj orvoshoz!
• Figyelj rá, hogy megfelelő mennyiségű, a csontok egészségéhez és a csontképzéshez szükséges vitamint, ásványi anyagot és nyomelemet vigyél be a szervezetedbe! Ilyenek a kalcium, a D-vitamin vagy a C-vitamin. Ez a legkönnyebben egy jó minőségű táplálékkiegészítővel oldható meg.

Folyamatos figyelem

A fáradásos törés nehezen diagnosztizálható és hosszas gyógyulási időt igényelhet, azonban kialakulása könnyen megelőzhető. Figyelj a megfelelő táplálkozásra és mindig hagyj időt a regenerációra!

Ha pedig a tested jelez, hogy a jelenlegi edzésterved túl sok, akkor merj változtatni vagy újba kezdeni! Ha pedig már megtörtént a baj, bátran fordulj orvoshoz.

A képet a Pixabayról töltöttem le.