Bár már lassan itt az ősz, a nagy meleg továbbra is kitart, szerte Európában. Nem csak az amatőrök, hobbisportolók szenvednek tőle, de a profik is. A megoldások is tőlük jönnek, egyre többen használnak közülük jeget, hogy a tarkójukat hűtsék. Miért? Hogyan segíthet egy marék jég a teljesítmény javításában? Utánanéztünk, milyen hatása van ennek a módszernek a szervezetre.

Gyakran látjuk, főleg az Instagram posztokban, dokumentumfilmekben vagy az élő közvetítésekben, hogy egyes sportolók előszeretettel használnak jeget a szervezetük regenerációjának támogatására és felgyorsítására. Ennek leggyakoribb formája a jeges fürdő, ami a hosszabb versenyek vagy edzések után igazán hasznosnak bizonyulhat, ugyanis a jéghideg vízben a test gyorsan lehűl, összeszűkülnek az erek, a vérnyomás és a pulzus megnő, szaporább lesz a légzés.

Miután a test visszahűl optimális hőmérsékletre, az erek kitágulásával fokozódik az áramlás, oxigéndús vérrel ellátva a szöveteket. A módszer a fájdalomcsillapításra, a gyulladáscsökkentésre és az izomláz megelőzésére egyaránt hatásosnak bizonyult. 

Azonban a jég hűtő hatása nem csak a szervezet regenerációjakor hasznosítható, hanem a teljesítmény javítására, fenntartására is.

Biztos mindenkinek ismerős, hogy a különböző küzdősport mérkőzések szüneteiben a jeges tömlők egyből felkerülnek a tarkóra, vagy amikor a kerékpárversenyeken, egy meleg nap során több mázsa jeget is elhasználnak harisnyába töltve, a mez alatt vagy a tarkóhoz szorítva. Felmerül a kérdés, pontosan mi ennek a célja és miért pont a nyaknál kell ezt a fajta hűtést elvégezni?

Átverés?!

A test hűtése azért szükséges a meleg környezetben végzett testmozgás esetén, mivel a szervezet a külső hatások miatt nem képes hatékonyan eloszlatni és leadni a hőt, ezért a megnövekedett hőterhelés hatására korlátozza a teljesítményt, hogy védekezzen a kimerülés és a maghőmérséklet túlzott megemelkedése ellen.

A nyak jéggel történű hűtése az állóképesség csökkenésének elodázására szolgál, ugyanis ezzel a módszerrel hamis jelzés adható a testnek a valós hőterhelés mértékéről, így meghosszabbítható az időtartam, amikor a szervezet teljesítménye még nem kezd el romlani.

A jég ilyen célú alkalmazása során azonban nagyon körültekintően kell eljárni, mivel a test maghőmérsékletét nem csökkentjük, csak a valós állapotokat fedjük el az agy elől, ami káros is lehet a szervezet számára.

 Nyak, fej, arc

A módszert nem csak jéggel és nem csak a nyakon lehet alkalmazni, de így a legoptimálisabb. Ez annak köszönhető, hogy ez a terület közel található az agy hőszabályozó központjához és több receptortól kap jeleket a test aktuális hőállapotáról.

Az előbbihez képest kevésbé, de még mindig hatékony módszer a hőterhelés észlelésének enyhítésére a fej vagy az arc hűtése. Ez a két terület szintén megfelelő érzékenységgel rendelkezik és abban az esetben, ha nincs kéznél jég vagy valamilyen azonos hőmérsékletű zselé, akkor a vízzel történő hűtésük is eredményezhet kisebb mértékű hőérzet csökkenést.

 Abban az esetben azonban, ha épp nem a Vueltán tekerünk a piros trikóért, a jegelés helyett/mellett érdemes lehet egy kis pihenőt tartani, hogy elkerüljük a túlzott felhevülést és annak káros következményeit.

Kép forrása: Sebastian Nikiel - Pixabay