Be kell vallanom valamit: meglehetősen nagy a fejem. Ez okoz némi problémát szemüveg vagy napszemüveg vásárlásakor, meg hát, nem igazán állnak jól a sapkák sem. A bukósisak sem feltétlenül, viszont kerékpározáshoz minden esetben felveszem. Annyira alapvető kiegészítőnek gondolom, mint magát a kerékpárt, épp emiatt maradt is ki a rendszeresen magammal vitt holmik listájáról.

Lassú elfogadás

Gyerekkorunkban persze fel sem merült, hogy sisakot kellene venni, amikor a nagyszülőknél töltött nyarakon biciklivel fedeztük fel a határt vagy a Tiszapart töltésein közlekedtünk. De nem kell ilyen messzire sem visszamenni, a UCI, a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség által szervezett versenyeken, így a legnépszerűbb háromhetesen, a Tour de France-on is csupán 2005. óta kötelező a versenyzők számára sisak viselése.

A szabályváltozásnak sajnálatos oka is volt: a kazah Andrey Kivilev 2003-as Párizs-Nizzán bekövetkezett bukás miatti halála.

Andrey Kivilev 1973-2003. (Forrás)

A helyzet mára szerencsére változóban van, egyre többen hordanak mindennapi kerékpározás közben is bukósisakot, mivel tudják, akár az életüket is megmentheti.

Sőt, egyes vélemények szerint – és közéjük tartozik Geraint Thomas, Tour de France győztes profi is - érdemes lenne megfontolni a sisakviselés általánosan kötelezővé tételét.

Tudtad? A KRESZ szerint egy esetben kötelező kerékpáron a sisak viselése: lakott területen kívül, 40 km/óra sebesség felett. [1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 26. § (1) bek. d) pont db) alpont]

A bukósisak viselése tehát fontos, közel sem mindegy azonban, milyet választunk. A modern bukósisakok általában a külső polikarbonát héjból, az ezzel in mold technológiával „összesütött” belső EPS habból állnak, míg a rögzítésről és pontos illeszkedésről a különböző módokon állítható és testre szabható fejpánt, valamint a becsatolható állszíj gondoskodnak.

Válasszunk jól!

A gyártóknak mára igen széles kínálata van kerékpáros fejvédőkből, ezért a megfelelő bukósisak kiválasztása nem is olyan könnyű feladat.

Legelőször is tisztáznunk kell, milyen felhasználásra szeretnénk sisakunkat, ugyanis – mindamellett, hogy védelmet nyújtanak fejünknek – mástól lesz jó egy országúti sisak, mint mondjuk egy városi vagy downhill.

A sisakunknak tehát illeszkednie kell a kerékpározásunk stílusához.

A második tényező, amihez illeszkednie kell (meglepetés!): a fejünk. A minél szélesebb vásárlói réteg lefedése érdekében a bukók többféle méretben állnak rendelkezésre, ezért nem lehet kifogás a sisakviselés ellen az, hogy „az én fejemre biztosan nem lesz jó”.

De igen, csak rá kell szánni egy kis időt és energiát és felpróbálni néhányat. A legtöbb kerékpáros üzletben nagyon segítőkészek és bátran lehet próbálni különböző gyártók egyes modelljeit.

Amikor találtunk pár modellt, amelyek megfelelően illeszkednek a fejünkhöz, akkor jöhetnek az olyan további tényezők, mint a súly, a különféle technológiai fejlesztések léte (pl.: MIPS) a szellőzőnyílások mennyisége, a cserélhető párnázat, a bogárháló, a sisak színe, na és persze az ár.

Ahogy a kerékpáros holmik nagy részénél, a bukóknál is érvényes, hogy a gyártók nem csak különböző méretekben, de különböző árszinteken kínálják termékeinket.

Viszonylag kis befektetéssel tudunk jó sisakot venni neves gyártóktól is, tehát azzal sem lehet a sisak nélküli tekerést mentegetni, hogy egy jó bukó egy vagyonba kerül.

Cseréljük rendszeresen!

Annál is inkább, mert időről-időre cserélni is kell. Az természetes, hogy egy esés vagy ütés következtében megrongálódott sisak elvégezte a dolgát és új kell helyette, de a balesetmentesen használt sisakunkat is érdemes néhány évente cserélni, mivel a fejvédőnk öregszik: a gyártásnál felhasznált anyagok öregszenek, megkeményednek, netán kikopnak, így sisakunk már nem nyújt olyan szintű védelmet fejünknek, mint újkorában.

A jó láthatóság a biztonság egyik alapja a kerékpáron, ennek érdekében a kerékpáros sisakokon gyakran tűnnek fel élénk színek és fényvisszaverő matricák. A biztonság növelése mellett ezekkel kiléphetünk az obligát fekete bűvköréből és könnyen kialakíthatjuk a bringánk és a sisakunk közötti színharmóniát is.

Ne feledkezzünk meg a gyerekekről sem, számukra egy menő minta elfogadhatóbbá teszi a sisakviselést, így pedig sokkal biztonságosabbá a kerékpározást.

Nem érdemes tehát vállalni a rizikót és sisak nélkül kerékpározni, mert inkább legyen ott velünk minden alkalommal és ne legyen rá szükség, mint hogy egyszer is hiányozzon!