„Apa, ezzel már mehetek veled is biciklizni?” – kérdezte a fiam tavasszal, amikor születésnapjára új biciklit kapott. Hát persze, hogy jöhet, pont ez volt az ajándék mögötti egyik fő szándék. Már elég nagy ahhoz, hogy ne csak a környéken körözgessen vele, de rendesen megtanuljon közlekedni is a biciklijével.

A kezdeti szárnypróbálgatások

Mint olyan sok kisgyerek, az én fiam is végigjárta a járgányok ranglétráját: a páros lábbal lökdösött műanyag motoron (Bödőcs-rajongóknak csak „nyuszimotor”) kezdett, ezt követte a pedálos háromkerekű, mini-trike és a pedál nélküli futóbicikli, kiegészítésként pedig egy fémvázas roller.

Utóbbi kettő igen hasznosnak bizonyult a kerékpározás előtt, mert amíg a „nyuszimotorral” szinte lehetetlen elesni, a futóbicó és a roller már komoly figyelmet igényel.

Egyensúlyozni kell rajtuk, a kismotorhoz képest sokkal nagyobb a tempó, emiatt sokkal több mindenre kell odafigyelni: az útvonalra és az út minőségére, a többi közlekedőre, a helyes sebesség megválasztására. Ezek pedig több és gyorsabban meghozott döntést igényelnek a kisgyerekektől, így a futóbiciklinek és a rollernek köszönhetően fejlődik idegrendszerünk. Mindez ráadásul jó levegőn, mozgás közben történik.

A két eszköz további előnye, hogy a gondolkodás mellett az egyensúlyérzéket is hihetetlen mértékben fejlesztik. Két év futóbicikli plusz roller után a 12”-es méretű kis biciklin alig néhány napig voltak fent a pótkerekek, mert a fiam nem igazán értette, miért nem tud úgy bedőlni a kanyarokban, ahogy azt a futóbiciklivel megszokta.

Mikor látható elszántsággal mondta, hogy vegyük le, mert „rendesen” szeretne biciklizni, tettük egy próbát és bejött. Néhány óra alatt megtanulta az elindulást és a délután végére büszkén, vigyorogva biciklizett körbe-körbe a háztömbön a kis fluo-zöld sisakjában. Ez ugyanis további előnye a futóbiciklinek és a rollernek: teljesen természetessé teszi már kisgyermekkorban is a bukósisak viselését.

Fejlődés

Eltelt a tél, a jelek szerint pedig volt benne pár növekedési ugrás is, mert amikor a fiam tavasszal ráült a biciklijére, az egyértelműen kicsi volt. Kellett tehát egy új. Annak nem láttam sok értelmét, hogy egy mérettel nagyobbat vegyünk és egy szezont követően újra eljátsszuk ugyanezt, ezért egy 16”-os méretű bringára esett a választásunk.

Csillogó fűzöld fényezés az alumínium vázon, első teleszkóp, váltó, szinte mindent tud, amit egy alap felnőtt trekking. Meg hát, a kerekei nagyobbak, mint a régi bringáé, ezért ugyanannyi befektetett energiával jóval gyorsabban és messzebbre lehet tekerni vele.

Ezt a nyáron már többször teszteltük is, amikor kettesben vagy hármasban mentünk bringatúrára a környék vagy épp Ausztria kerékpárútjain. A tempó persze még fejlődik majd, a pihenőket sem egy-egy kávézóban, hanem a játszótér mellett tartjuk, de odafigyelünk a hidratálásra (Apa, ugye nekem is hoztál kulacsot?”) és egyre távolabb jutunk.

Jövő nyáron meglesz a Balaton kör.

LaterJay Photography képét a Pixabay -ről töltöttem le.